Psalms 36

1Az éneklőmesternek; az Úr szolgájáé, Dávidé. 2A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;

3Mert hízeleg néki önmagának, ha bűnét elkövetheti, ha gyűlölködhetik. 4Szájának beszéde hiábavalóság és hamisság; megszünt bölcs lenni [és] jót cselekedni.

5Hiábavalóságot gondol ágyában; nem a jó útra áll, [és] nem veti meg a rosszat. 6Uram, az égig [ér] a te kegyelmességed; a te hűséged a felhőkig!

7Igazságod, mint Isten hegyei; ítéleteid, [mint] a nagy mélységek; az embert és barmot te tartod meg, Uram! 8Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek. 9Dúslakodnak házadnak bőséges javaiban; megitatod őket gyönyörűségeid folyóvizéből.

10Mert nálad van az életnek forrása; a te világosságod által látunk világosságot. 11Terjeszd ki kegyelmességedet a te ismerőidre, és igazságodat az igaz szívűekre. Ne támadjon engem a kevélynek lába, és ne üldözzön engem a gonosznak keze. [ (Psalms 36:13) Hullnak már a gonosztevők; eltaszíttatnak és nem állhatnak fel! ]

12